Sajtó akkreditáció
Azok után, hogy kétszer elmentünk Lyonba és egyszer Stockholmba a Bocuse d’Or kapcsán kérdés sem volt, hogy a budapestire is el fogunk-e jönni.
A többi Bocuse d’Or-hoz képest itt a sajtós jelentkezéseket 4 héttel az esemény előtt nyitották meg és amikor egy héttel a verseny előtt még semmiféle választ nem kaptunk, kezdtem aggódni. Zsolti próbálta hívni őket többször, amit vagy felvett valaki, akinek nem ez a hatásköre, vagy azonnal átkapcsoltak hangpostára egy westeles telefonra. Igen, westelesre. Ezek után küldtem nekik ismétlő e-maileket a jelentkezésről, amikre szintén nem reagáltak pár napig.
Május 5-én (5 nappal a verseny előtt!) megérkezett a válasz:
Tisztelt Kolléga!
Sajnos akkreditációját nem áll módunkban elfogadni, így sajtóbelépőt nem tudunk az Ön számára biztosítani. Egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy a Bocuse d’Or Europe 2016 Döntőjére, a verseny történetében egyedülálló módon, szurkolói jegyek is válthatók a http://sirha-budapest.com/regisztracio-jegyvasarlas oldalon.
Megértését köszönjük,
üdvözlettel:
Magyar Bocuse d'Or Akadémia Egyesület
Nincs szó arra, amit én ez után éreztem, de leginkább tomboltam és dühöngtem. Volt képük elutasítani azok után, hogy 2013-ban az akkreditációt megkaptuk Lyonban, 2014-ben Stockholmban és 2015-ben ismét Lyonban. A többi újságíróhoz képest teljesen mások a cikkeim pont azért, mert én más szemmel nézem az egész versenyt a szakmai hátterem és tapasztalatom miatt. Arról nem is beszélve, hogy a stockholmi versenyről a mai napig az enyém az egyetlen értékelhető és hiteles cikk, hiszen semmilyen más független magyar sajtós nem volt ott a versenyen. Zsolti ott készült videóit a Hír TV használta fel a Gáborral készült interjú során. És akkor nagy kegyesen felajánlják, hogy vegyünk szurkolói jegyeket. ‘A verseny történetében egyedülálló módon, jegyek válthatók’ – ezt egyáltalán nem értettem, hiszen minden egyes európai Bocuse d’Or versenyre lehet(ett) szurkolói jegyeket váltani.
Legszívesebben elküldtem volna őket melegebb éghajlatra mindenféle kulturált nyelvhasználat nélkül. Erről Zsolti erősen lebeszélt és biztos, ami biztos vettünk két szurkolói jegyet. Nem azon dühöngtem, hogy ki kell fizetnem a jegyeket, hanem azon, hogy a saját nemzetem, akinek a nyelvén a cikkeimet írom, ilyen gusztustalan módon lerázott és elutasított.
Eszemben sem volt ennyiben hagyni a dolgot. A lyoni versenyek sajtós főnökével korábban már megismerkedtem, hiszen a 2015-ös verseny előtt engem kérdezett meg, hogy a 3 napos budapesti kiruccanása alatt hova menjen el enni, mit ajánlanék neki. Lyon-ban odamentem hozzá, bemutatkoztam és megkérdeztem, hogy milyen volt a hosszú hétvégéje. Úgy döntöttem, hogy írok neki egy roppant udvarias e-mailt arról, hogy mennyire rossz a szervezés (a korábbi versenyek kapcsán már hónapokkal előre tudtuk, hogy kaptunk-e akkreditációt) és hogy mennyire sokszor kellett hívni őket (eredmény nélkül) és ismétlő e-maileket küldeni, hogy egyáltalán méltóztassanak válaszolni. Nem kértem tőle akkreditációt, viszont sérelmeztem, hogy a korábbi versenyek kapcsán kaptunk sajtós belépőt, a cikkeim egyedülállóak és egyáltalán nem értem a saját nemzetem részéről ezt a fajta bánásmódot. Szombat ellenére néhány órán belül válaszolt, elnézést kért, és elkérte az összes korábban írt cikkemet. Újabb néhány óra elteltével magyarul küldték az akkreditációs kódot nekem is és Zsoltinak is.
Minden jó ha a vége jó, de azt továbbra sem értem, hogy miért kellett ehhez ennyire az asztalra csapni.
Mi várható a versenyen?
A hal téma dunai kecsege lesz (5 darab, egyenként 1–1,2 kg-os) és annak kaviárja (30 g). A tányér feléhez zöldséget és/vagy gyümölcsöt kell felhasználni. Fontos szempont, hogy a tányérra kerülő minden elem ehető legyen.
A hús téma magyar gímszarvasborjú lesz, aminek a combját és a gerincét kell felhasználni. Fontos szempont, hogy a recept sajátos és eredeti legyen. Ebben a fogásban a csapatok bemutathatják országuk kulturális örökségét. Az adott országra jellemző hagyományoknak meg kell jelennie az ízben, tálalásban és a főzési technikában is.
Május 9-én (azaz holnap) 16:30-18:30 között rendezik meg a METRO támogatásával a piacot, ahol a versenyzők a hal ételhez választhatják ki az alapanyagokat.
Május 10-én (kedden) a versenyzőknek korán fog kezdődni a nap, 6:30-kor foglalhatják el a boxokat. Az első boxban a főzés 8:30-kor kezdődik. A többiek 10 perc eltérésekkel kezdenek.
Konyhai beosztás:
Konyha 1 Izland
Konyha 2 Ausztria
Konyha 3 Norvégia
Konyha 4 Bulgária
Konyha 5 Finnország
Konyha 6 Németország
Konyha 7 Észtország
Konyha 8 Spanyolország
Konyha 9 Egyesült Királyság
Konyha 10 Törökország
Az első halétel 13:30-kor az első húsétel 14:05-kor kerül kóstolásra.
Május 11-én (szerdán) a program ugyanilyen időbeosztásban fog zajlani.
Konyhai beosztás:
Konyha 1 Hollandia
Konyha 2 Olaszország
Konyha 3 Oroszország
Konyha 4 Svájc
Konyha 5 Horvátország
Konyha 6 Franciaország
Konyha 7 Belgium
Konyha 8 MAGYARORSZÁG
Konyha 9 Dánia
Konyha 10 Svédország
15:35-kor kóstolja a zsűri az utolsó húsételt, ami a verseny végét jelenti.
Terv szerint az eredményhirdetés 18:00-kor kezdődik.
A versennyel párhuzamosan megrendezésre kerül a Sirha gasztronómiai kiállítás is. Sok nemzetközi kereskedelmi/gasztronómiai vásáron és kiállításon voltam látogatóként is, dolgozni is és sajtósként is, de magyarországin még soha. Kíváncsi leszek, hogy nemzetközi viszonylatban ez milyen lesz.
A versenyen találkozunk!
Hajrá Magyarország!
