Idén 15. alkalommal került megrendezésre a világ legrangosabb szakácsversenye: a Bocuse d’Or. A döntőben 24 ország szakácsai versengnek a legjobbnak járó arany szoborért. Ez jelképe a valóra vált álomnak, büszkeségnek, kitüntetésnek, de legfőképpen elismerése a csapat előző két évi kemény és kitartó munkájának.
Magyarország a stockholmi európai döntőn kilencedikként jutott be a lyoni döntőbe. Molnár Gábor szakács, Pohner Ádám commis és Vomberg Frigyes coach alkották a magyar csapatot; a nemzetközi zsűriben pedig Hamvas Zoltán (Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke) képviselte hazánkat.
Fotó: Bocuse d'Or
Az idei évi hal a sebes pisztráng (la truite Fariot) volt, amihez a köretnek való zöldségeket a Metro által biztosított ‘piacról’ kellett kiválasztaniuk a versenyzőknek, továbbá volt egy titkos alapanyag is, amit közvetlenül a versenyt megelőző nap ismertettek. Kritérium volt még az, hogy a haltányér 50 %-ának zöldségekből kell állnia. Ez a fogás az improvizációról szólt.
Így nézett ki a ‘piac’:
A csapat burgonyát, zöldalmát, fehérhagymát, gyömbért, kaprot, sütőtököt, japán articsókát, vörös- és cirmos céklát, póréhagymát és tarlórépát választott.
A titkos alapanyag, amivel ezek mellett dolgozniuk kellett, az édeskömény volt.
Hús témának szabadon tartott gyöngytyúkot választottak (la pintade fermiére des Landes, Label Rouge). Minden csapat két, kb. 1,6-1,8 kg súlyú, tyúkkal dolgozhatott. Ezeket egészben vagy újrakonstruálva egy nagy tálon kellett tálalni, ezt mutatták be a zsűrinek, majd a tányérokra szervírozás után értékelték. Külön pontozás járt az eredetiségre és az ételbe beépített egyéni, országra jellemző sajátosságokra.
A magyar csapat a tál díszítőelemének a Gömböcöt választotta. Úgy gondolták, hogy ez szimbolizálja majd azt a mozgást, ami elengedhetetlen a fejlődéshez.
Gömböc: olyan homogén test, aminek két, egy stabil és egy instabil, egyensúlyi helyzete van. Az egyensúlyi helyzetéből könnyű kibillenteni, utána addig mozog, amíg a stabil helyzetét újra megtalálja. Várkonyi Péter és Dr. Domokos Gábor fedezték fel 2007-ben. A gömböc egy ‘matematikai játék’, ami a nevét a Kis Gömböc című népmesében lévő ételről kapta (töltött disznógyomor, ami elnyel mindent és mindenkit, amíg a kondásfiú fel nem szakítja).
Gáborék a verseny második napján (január 28-án) 9.30-kor kezdtek főzni a 10-es boxban. Ismét jellemező volt rájuk a szervezettség, a folyamatos kommunikáció, a koncentrálás. Látszott, hogy jól begyakorolt koreográfia szerint dolgoznak. A teendők listája több oldalnyi volt és olyan nagy, hogy lelógott az asztalról. Elég volt ránézni és egyből görcsbe ugrott a gyomrom, nem csoda, hogy a commis-juknak is végig volt munkája (és nem feltétlenül a mosogatás).
A többi boxban is hasonló fegyelmezettség uralkodott, a versenyzők próbáltak kizárni mindent és mindenkit, és a főzésre koncentrálni. Ez nem lehetett könnyű, idén mind a szurkolók, mind a sajtósok sokkal többen voltak, mint két éve. Egy-egy versenyzőhöz alig lehetett odamenni a tolongás miatt.
Magyarország amúgy is kiemelt figyelmet kapott, ugyanis a 2016-os európai döntő Budapesten lesz, így a szokásosnál jóval többet foglalkoztak velünk. Kifejezetten erre az alkalomra készített Budapest reklámfilmet több tucatszor vetítették.
A műsorvezető még a magyar szurkolósapkát is felvette addig, amíg rólunk beszélt.
A magyar szurkolócsapat is kitett magért, lelkesen biztatták Gábort és a csapatot.
Egykor kezdődött a tálalás, fél kettő után pedig felpörgött minden, mert 5 percenként jöttek az ételek. A halakat tányérra kellett tálalni, minden adagot külön, így a legtöbb ország fedővel (cloche) próbálta melegen tartani, amíg a zsűri elé ért. Ezek az mellett, hogy praktikusak, részei voltak a dekorációnak.
Gáborék 14.30-kor tálalták a halat.
A tányért egy fa deszkán helyezték el, amit fonott vessző cloche-sal takartak le.
Hallottam olyan pletykákat, hogy ez jobban sikerült, mint a próbákon. Csodásan nézett ki. A pisztráng filé scampival és julienne zöldségekkel volt töltve, a tetejére pedig torma- és tintaspagettit raktak. A zöldségköret az előző napi piaci zöldségekből készült.
A hal fogás után 35 percük volt a hús tálalására.
15.05-kor tálalta a húst a csapat. Az utolsó dolog, ami a dísztálra került a gömböc volt, ami azonnal mozgásba kezdett, ahogy azt Gábor rárakta, és akárhogy próbált egyensúlyt találni, nem sikerült neki. A mozgása annyira látványos volt, hogy pár percig tényleg mindenki a tálra figyelt és a “wow, ez nem semmi” kijelentés is elhangzott.
A hús:
- gyöngytyúkmell ívek;
- paprikás gyöngytyúkmell csíkok;
- combfilé póréhagymával és shiitake porral;
- japán zsemlemorzsás (panko) gyöngytyúkbőr, koriander morzsa.
A köretek:
- gulyás leves savanyított zöldségekkel és tejfölgolyóval;
- mangóecetben marinált, sütőtökszalagba tekert, korianderes-birsalmás narancslekvárral töltött répa póréhamuval;
- grenaille burgonyakavics fekete olívatapenáddal töltve;
- tojás sült csirke majonézzel töltve;
- zöld sabayon és gyöngytyúk jus;
- gombazselén és fekete kenyéren tálalt feketegyökér „hattyú” tormás panna cottával, rajta csicsóka carpaccióval és tejchips tollakkal.
A tál elküldése után Gábor gyorsan betolt egy Sport Szeletet. Sok volt az az 5 óra 35 perc megfeszített koncentráció. Egy perccel később már az eszközeikkel a kinti asztalnál álltak mindannyian, hogy a bemutatott tálat tányérokra tálalják a zsűrinek.
A csapatnak utána még le kellett takarítania, aztán szusszanhattak egy kicsit az eredmény hirdetésig. A sajtó viszont már igen türelmetlen volt, így Frigyes és a fiúk nevét kiabálták, hogy pózoljanak egy-egy kép erejéig. Ő ezt egy laza "még nem vagyunk készen, gyerekek" intéssel elintézte.
Gábor azt mondta, hogy minden úgy alakult, ahogy eltervezték, minden felmerülő problémát sikerült megoldaniuk, minden a terv szerint haladt és a boxból “100 %-osan” jöttek ki. Most már csak várni kellett.
Az eredmény hirdetésen persze hatalmas tömeg volt, ez a Bocuse d’Or és a Sirha legutolsó rendezvénye, ennek ellenére őrületes tolongás volt.
Team Hungary:
A díjakat a legjobb poszterrel kezdték, amit Magyarország ismét megnyert.
A legjobb promóciós kampányért járó díjat Argentína kapta.
A legjobb commis díjat a finn fiú nyerte meg.
A legjobb hal különdíját a Japánok nyerték meg.
Fotó: Bocuse d'Or
A legjobb hús különdíját pedig Finnország.
Bronzérmes lett Svédország. Tommy Myllymaki az európai bajnok, ők nyerték meg a stockholmi selejtezőt tavaly, 2007-ben az év svéd szakácsa volt. Az ő arcán nem látszódott a felhőtlen öröm a harmadik hely hallatán.
Fotó: Bocuse d'Or
Ezüstérmes lett az Amerikai Egyesült Államok. Először a Bocuse d’Or történetében dobogóra kerültek. Thomas Keller meg is könnyezte a sikert.
Aranyérmes lett Norvégia. Ők a legerősebbek a franciák után, ezzel együtt ötször nyerték meg ezt a versenyt, kétszer vittek haza ezüst szobrot és kétszer bronzot.
Idén is a skandináv országok uralták a mezőnyt, annyira, hogy a franciák csak a hetedik helyen végeztek. Az edzőjük állítólag sírva fakadt az eredmény hirdetés után, mert ezen a versenyen ennyire “rosszul” még soha nem szerepeltek.
Magyarország a 13. helyen végzett, megőriztük a helyünket a középmezőnyben, ami kiemelkedő eredmény ahhoz képest, hogy csak másodszorra vettünk részt egy ilyen magas színvonalú versenyen. Gábor szavaival élve “a többiekhez képest, ez most erre volt elég”. Szuper teljesítményt nyújtottak, le a kalappal!
A hivatalos fotók a magyar ételekről:
Találkozunk a 2016-os budapesti európai elődöntőn. ;)
A 24 ország versenymunkáit ide kattintva tudjátok megnézni.
