Karennel és Phillel dolgoztam, semennyi vendégünk nem volt az étteremben. Ilyenkor 2-kor bezár a konyha és el lehet menni szünetre utána estig. Phil jelenleg munkát keres, és elkezdett levelezni egy 25 percre lévő hely tulajával. Érdekelte a hely, hogy legalább tudja, hogy mit képzeljen el és mivel nincs messze úgy gondolta, hogy elmennek Karennel ebédelni oda. Elhívtak engem is, mondván ez nem valami romantikus ebéd, úgyhogy menjek nyugodtan.
Útra keltük hárman, bár nem nagy reményekkel, mivel a tulaj azt mondta Phil-nek, hogy a kaja nagyon vacak. Pont ezért szeretné fejleszteni egy új főszakáccsal. Az épület nagyon szép, egy aranyos angol kisváros főutcáján van. Két részre van osztva, van a pub és van mellette a szálloda, ahol van néhány szoba és egy 25 fős étterem. Abban az épületben van a konyha is. Mi a pubban ülünk le, 2:40kor érünk oda, a felszolgáló mondja, hogy 3-ig van konyha, úgyhogy még időben vagyunk. A hely amúgy elég üres és csendes.
Étlapot nem hoznak ki, a pulttól lehet elvenni. Elvesszük, megnézzük, nem akarunk egyforma ételeket rendelni, hogy minél többfélét meg tudjunk kóstolni. Kérünk egy scotch egg-et előre. (Scotch egg: megpucolt keményre főtt tojás van beletöltve darált húsos, fűszerezett mixbe, be van panírozva és ki van sütve olajban. Lehet hidegen is és melegen is enni.) Öklömnyi hús gombóc érkezik, 4-be vágjuk. Az egész hűtő hideg, a tojás borzasztóan néz ki a közepén, túl van főzve és zöldes a sárgája, valószínűleg már néhány napja a hűtőben állt. A hús korrektül fűszerezett, de mivel a tojás látványa borzasztóan lelomboz 2 falatnál többet nem eszem belőle.
Phil főtt sonkás borsós pitét rendelt krumplipürével, Karen fishcake-et zöldsalátával (Fishcake: filézett hal hús van összekeverve krumplipürével és különböző fűszerekkel, be van panírozva és ki van sütve, olyasmi, mint a croquette, csak hallal), én pedig fish & chips-et (rántott hal sült krumplival) kérek, köretnek rendelünk egy adag chips-et pluszba. Phil tányérja egész jól néz ki, a saláta friss, a pite ehető, de semmi extra, valószínűleg ez készen van hozatva, a krumplipüré pedig gumis. Karen tányérja kevésbé néz ki jól, még soha nem láttam fishcake-et ennyire rosszul tálalva. Az íze is elég felejtős.
Az én halamról meg legszívesebben nem is beszélnék. Az első falatnál a számat a zsír és olaj íz önti el, amikor eszem hozzá sült krumplit ez az íz csak fokozódik. Próbálom csak a halat enni, bunda nélkül, de ugyanez az állott zsír íz tölti el a számat. Kapok hozzá tört borsópürét, csak azért kóstolom meg, mert ott van a tányéron. Amúgy liba kaki színű konzerv ízű valami, a borsóhoz semmi köze. Ott hagyom. Az egy kanál tartár szósz (zöldfűszeres, mogyoróhagymás) a legélvezhetőbb része az ebédemnek, azt megeszem, minden más marad. Készítem magam a desszertekre, hátha az jobb lesz. A felszolgáló az asztal leszedésénél megkérdezi, hogy szeretnénk-e még valamit, de a desszertlapot nem ajánlja fel, úgyhogy rákérdezek. A válasza az, hogy nem ígéri meg, mert a konyha csak 3-ig van nyitva és lehet, hogy a szakácsok már elmentek haza, de megnézi nekem. Hm… Ez nem igazán az, amihez én hozzá vagyok szokva itt, de azért türelmesen várunk. Jön vissza a felszolgáló, közli, hogy a szakács már hazament, nincs senki a konyhán, mert csak 3-ig vannak nyitva. Mivel én csak vendég voltam (mármint Phil és Karen vendége), nem szólok semmit, köszönjük, fizetünk, megyünk.
Igazából tiszta ideg vagyok, felháborító, hogy a desszert szakács nem várta meg az utolsó asztalt. Egyikünk sem örül, Phil felteszi ezt is a jegyzetei közé. Érdeklődünk az esti étteremről, ami 3 méterre van a recepciótól a szállodában, de a hölgy borzasztó udvariatlanul közli velünk, hogy az nem az ő hatásköre és a főnök a pubban tartózkodik, kérdezzük meg ezeket a dolgokat tőle. Nem kérdezzük meg, eljövünk.
Lesz itt mit fejleszteni a jövőben, ha a tulaj ezt komolyan gondolja.
Fél5 körül értünk vissza az étterembe, de estére sem volt semennyi foglalásunk, ilyenkor várni szoktunk 6-ig vagy fél 7-ig, aztán hazamegyünk. Én már a kocsiban eldöntöttem, hogy csinálok valami desszertet addig. Még soha nem volt ennyire negatív gasztronómiai élményem itt és megmondom őszintén meglepett. (Mert az igazság az, hogy ilyen még otthon sem volt soha.)
Vigasz desszert:
Sütöttem két piskótát:
Fehér piskóta:
Kikapartam egy vanília rudat, összekevertem 5 tojássárgájával és 5 ek. kristálycukorral, kihabosítottam, hozzáadtam 5 ek. sima fehér lisztet majd 5 tojás kemény habbá vert fehérjéjével lazítottam. Egy lapos tálcára tettem sütőpapírt, majd a piskótát elegyengettem rajta és megsütöttem 170 fokon kb. 15 perc alatt (tűpróba).
Csokis piskóta:
Kikapartam egy vanília rudat, összekevertem 5 tojássárgájával és 5 ek. kristálycukorral, kihabosítottam, hozzáadtam 3 ek. sima fehér lisztet, 2 ek. kakaóport, néhány kocka összetört 65 %-os csokoládét, majd 5 tojás kemény habbá vert fehérjéjével lazítottam. Egy lapos tálcára tettem sütőpapírt, majd a piskótát elegyengettem rajta és megsütöttem 170 fokon kb. 15 perc alatt (tűpróba).
Ropogós, olíva olaj keksz (shortbread):
56,25 g vajat, 50 g kristály cukorral és egy negyed vanília rúd magjaival teljesen kihabosítottam (ez kb. 10 perc). Hozzáadtam 62,5 g sima fehér lisztet, 25 g darált mandulát, 1,5 g sót és 0,75 g sütőport. Összekevertem, amíg egynemű nem lesz.
22,5 g tojássárgáját összekevertem 18,75 g extra szűz olíva olajjal, majd az egészet a tésztához öntöttem és összekevertem. Hűtőszekrénybe tettem, amíg teljesen kihűl, kb. egy óra. Sütőpapírból vágtam két akkora darabot, amekkorák a piskóták lettek. Az egyik sütőpapírra rátettem a tésztát, majd utána rá a másik sütőpapírt és kinyújtottam közötte. (Ügyelni kell rá, hogy a sütőpapír között a tészta mindenhol egyenletes vastagságú legyen.) Olyan nagyra nyújtottam, amekkorák a piskóták lettek, majd megsütöttem. 150 fokon kb. 10-15 perc. Akkor lesz jó, ha aranybarna színe van. (Figyelni kell rá, mert könnyen megég.)
Citromos krém:
10 dkg porcukrot, 5 tojás sárgáját, 2 citrom levét és 1 citrom reszelt héját egyneművé kevertem és vízgőz fölött kevergetve besűrítettem. Hűtőszekrénybe tettem és teljesen lehűtöttem. Mikor lehűlt hozzákevertem 10 dkg kihabosított vajat.
Összeállítás:
A piskótákat és a kekszet félbe vágtam. Egy tálcára tettem az egyik fél csokis piskótát majd vékonyan megkentem a citromos krémmel. Erre tettem az egyik fél olajos kekszet, ezt is megkentem vékonyan citromos krémmel, majd jött egy réteg fehér piskóta, citromos krém majd a csokis piskóta, citromos krém, olajos keksz, citromos krém és végül a sort a maradék fehér piskótával zártam. Levágtam a széleit, hogy kocka alakú és egyenes legyen. Felvertem tejszínhabot vaníliával és cukorral (ízlés szerint) és az egész süteményt bevontam vele. Olvasztottam csokit egy kis vajjal és tejszínnel vízgőz felett és egy kanál segítségével berácsoztam a tejszínhabos tetőt, úgy hogy a szélein is le tudjon folyni.
Azonnal megvágtuk és ettünk belőle. Megvolt az elmaradt desszertem, úgyhogy a nap végén boldog voltam.
