Ez az ország nem a borászatairól híres. Ezen az éghajlaton a szőlő nem terem meg, vagy ha netán mégis, abból nem lehet minőségi, finom borokat előállítani. A kínálat nagy részét így az import teszi ki. Fehér borból a szupermarketek polcain lehet találni Chardonnay-t, Pinot Grigio-t és Sauvignon Blanc-t kb 4-5 országból összeválogatva. Ilyenkor mindig elkezdenek hiányozni a magyar borok. Angol is létezik, valami "bor előállítással" itt is foglalkoznak, de azt alig lehet kapni szupermarketekben. Egyszer az egyik pub-ban angol fehérbort rendeltünk és a felszolgáló kétszer megkérdezte, hogy biztos, hogy azt szeretnénk-e, mert ez ANGOL BOR. Bólogattunk, azért egy kipróbálást megért. Ízre könnyű, de enyhén savas volt és érezhetően hiányzott belőle a napsütés. Aztán eldöntöttük, hogy rászokni biztosan nem fogunk.

Az egyik szupermarket-lánc, név szerint Waitrose, abban különbözik a többitől, hogy gondosan ügyel arra, hogy a kínálata megfelelő minőségű és abból is választékos legyen. Onnan is lehet látni, hogy ez az üzlet más, mint a többi, hogy a polcok mindig rendezettek és a pénztárosok és vásárlók 90 %-a biztos, hogy angol. Itt azért elég komoly alkohol választék is van, különös figyelmet, és polcokat, fordítva a boroknak. Évente kétszer vagy háromszor egy ingyenes könyvecskét is ki szoktak adni, amiben a (nem csak bor) kínálatot mutatják be rövid ismertetőkkel.

A könyvben lévő magyar tételek pedig a következők:

 

• Chapel Hill Pinot Noir 2010/11 Dunántúl Region £ 6.99
• Hilltop Estate Eva's Vineyard White 2011 Neszmély £ 3.99
• Chapel Hill Winemaker's Collection Sauvignon Blanc 2010/11 Dunántúl Region £ 6.29
• Mátra Mountain Pinot Grigio 2011 Mátra £ 6.49
• Hilltop Estate Single Vineyard Gewürztraminer 2010/11 Ászár-Neszmély £ 7.99
• Royal Tokaji Blue Label 5 Puttonyos Aszú 2008 Tokaj £ 11.99
• Disznókö Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2001/07 Tokaj £ 26.99
• Royal Tokaji Betsek Primae Classis 6 Puttonyos 2007 Tokaj £ 55

Szerintem jó kis kínálat, de a fehérborok egyértelműen fölényben vannak. Meg persze az a tény sem rossz, hogy egy olyan áruházlánc, mint a Waitrose ennyi magyar bort forgalmaz.
Az utóbbi néhány hónapban az is feltűnt, hogy minden normális borlappal rendelkező étterem tart legalább egy fajta Tokajit. Nagyobb borlapokon akár több magyar tétel is lehet különböző régiókból.

Vörösboros kóla és fehérboros limonádé

Előbbiről mindig eszembe jut a Belgától a Boros, amiben azt éneklik, hogy "botrány, hogy nem tér ki a BTK, arra hogy emberiség elleni bűntett a VBK, 25 fölött kólát a borba nem rak már senki ... portugieser felett haver én tisztán nyomom..." - 25 alatt sem ittam vörösbort kólával, úgyhogy valószínűleg felette sem fogok. Az viszont érdekes, hogy az angol népséget sem láttam soha vadászt inni, még a "csóró" egyetemistákat sem.

Fehérbort szódával inni szerintem nem vétek. Rekkenő nyári hőségben esténként gyakran ittam ezt, nem is nagyon hiányzott más. (A förccs - szótár)
A limonádé magamtól nem jutott volna eszembe. A januári személyzetis bulin éjjel kettő és negyed három között két pohár bort kértem ki magamnak, amit egy-egy korty után az egyik asztalon ott hagytam, aztán 10 perc után csak az üres poharakat találtam ott. Harmadikért pedig már nem mentem el, mert úgy ítéltem meg, hogy ez akkor egy jel, hogy lehet nem kéne az ivásztot tovább eröltetni, meg aztán így utólag az állapotom sem kívánta volna a további fogyasztást. 3.15-kor elkezdték zárni a helyet és próbáltak minket rávenni arra, hogy menjünk. Ez eltartott egy darabig, szóval a pultot betámasztva panaszkodtam, hogy orv módon eltűntek az italaim. Erre a mellettem álló "úriember" elém rakott egy fehérboros limonádét mondva, hogy ebbe még senki nem ivott bele. Na erről sem hallottam még soha, úgyhogy kénytelen voltam megkóstolni. Sem ez, sem a buli utáni másnap nem hagyott mély nyomott bennem, bár utóbbit én a pálinka hiányának fogtam fel. :))
Néhány hete Zsoltival csipős rákot vacsiztunk salátával. A rákot fokhagymás fehérborosan akartam elkészíteni, úgyhogy vasárnap munka után beugrottam az egyik éjjel nappali boltba és vettem egy üveg fehérbort. A minőségéhez képest drága volt, meginni egyáltalán nem volt kellemes, otthoni főzéshez viszont elment. Egyből beugrott a fehérbor-limonádé kombináció.

A mai napig nem tudom eldönteni, hogy ez vajon ugyanolyan szentségtörés-e, mint a vörösbor-kóla párosítás?