Nagyon kíváncsi voltam erre a helyre több okból. A neten nagyon jókat olvastam róla, tetszett a sítlusuk és reméltem, hogy sikerül néhány szót váltani Tálas Katával, akiről tudom, hogy korábban dolgozott a Hind’s Head-ben.
Az asztalfoglalásunk 2012. április 5-én 21.00-kor volt. Homályos alagsorba mentünk le, félig volt csak megtelve. A hely stílusa laza és fiatalos. Az étlap rövid, nincs gondunk azzal, hogy mit válasszunk. 3 fogást eszünk (2900 Ft/fő) és mellé egy üveg fehérbort is rendelünk.
A rendelésünk után kaptunk egy üdvözlőfalatot, ami szárított sonka volt mangópürével.
Előételnek én rizi-bizit rendeltem sonkahabbal. Korrekt borsós rizottó, fehér habbal a tetején. Én egyáltalán nem éreztem, hogy sonka íze lett volna.
Zsolti csirke terrine-t rendelt paprikapürével. Nagyon finom, engem a hind’s head-es terrine-ekre emlékeztetett.
Főételnek mindketten fürjet kértünk gombával. A fürjet remekül készítették el: kívűl ropogós, belül szaftos és puha volt. Nehéz ettől jobban megcsinálni, csak úgy toltuk magunkba mindketten. A gomba püréként volt jelen, aminek egyáltalán nem volt intenzív íze, de ez nekem nem is hiányzott.
Kenyeret csak a főételekhez hoztak, vaj nem járt hozzá. Házi sütésű és még langyos volt, amikor megkaptuk.
Desszertnek én sajtokat kértem. A sajttál szerény, de minden, ami rajta volt kiváló: diós grissini, kétféle sajt, és mustáros chutney (ez különösen érdekes volt).
Zsolti tonkababos epertortát kért rebarbara fagyival. Neki nagyon ízlett, de szerintem a tonkabab egyáltalán nem érződött rajta és a rebarbara fagyinak is nagyon gyenge íze volt. Erről vitáztunk is, mert ő azt mondta, hogy ez a fagyi jó, ahogy van, de én kötöttem az ebet a karóhoz, hogy a rebarbarából sokkal többet ki lehetne hozni, mint “csak ennyi” íz.
A desszertek után megkérdeztük, hogy Tálas Kata dolgozik-e aznap, de szabadnapos volt, úgyhogy róla lemaradtunk sajnos.
A fogások után kaptunk petit fours-ot is. A jobb oldali linzer tészta lekvárral, a bal oldali pedig diós csokis falatka volt.
A szerviz inkább laza, mint professzionális volt. A megrendelt borunkat az előételek felénél kaptuk meg és a fogások minden alkalommal előbb voltak az asztalon, mint az evőeszközök.
Ár/érték arányban nagyon megéri ide jönni enni, a mi számlánkat főleg a vacsorához rendelt bor tornázta fel, de ez már a mi bajunk. :)
Nekem nagyon tetszett a Krúdy gasztroszínház is. Az est folyamán a vacsora mellé színáhzi előadást lehet nézni. Vagy inkább fordítva? :) A lényeg az, hogy a darabhoz van igazítva az esti menü, úgyhogy két legyet lehet ütni egy csapásra. Sajnáltam, hogy erre már nincs időnk elmenni.
Laci! Konya!
1133, Budapest
Hegedűs Gyula u. 56.