A Noma-t az elmúlt 5 évben négyszer választották meg a világ legjobb éttermének. (2013-ban "csak" a második legjobb volt.) Az elismeréssel párhuzamosan a hírnevük is egyre nagyobb lett, mára René Redzepi gyakorlatilag a világ leghíresebb szakácsa.
Az év elején voltak olyan terveim, hogy küldök az étteremnek egy levelet, hogy van-e lehetőség egy néhány hetes sztázsolásra a Noma-ban. Ide megérte volna elmenni még akkor is, ha a krumpli pucoláson kívül nem csinálok mást 2 hétig. Naivan abból indultam ki, hogy néhány éve aránylag egyszerű volt a Kacsába sztázsolóként bejutni, itt max többet kell várni, de azért biztosan nem lehetetlen.

Lelkesen megkerestem a honlapjukon az illetékes e-mail címet; azt tudtam, hogy most Japánban dolgozik az egész csapat, de azért írtam nekik egy érdeklődő levelet arról, hogy tavasszal vagy nyár körül szeretnék sztázsolóként náluk dolgozni pár hétig. Van-e erre lehetőség és mi az a minimum-maximum időszak amit ott kell töltenem, már ha van ilyen?
Néhány óra múlva válaszoltak:

• a sztázsolást tanulmányi programnak vagy időszaknak hívják;
• minimum 13 hétre (3 hónapra) lehet menni, ami időszak alatt ők sem fizetéssel, sem szállással nem támogatnak;
• a belátható jövőben minden ilyen tanulmányi helyük ki van töltve, de 2015 áprilisában megnyitják a jelentkezéseket a szeptemberi, októberi időszakra a KÖVETKEZŐ ÉVRE.

Itt azért tátva maradt a szám, az barátok közt is még másfél év, a 3 hónap pedig cseppet sem mondható rövid, néhány hetes időszaknak (főleg fizetés nélkül úgy, hogy látástól-vakulásig csupa commis munkákon dolgoznék). Erre az e-mail-re nem reagáltam, inkább csak félretettem a komoly elköteleződés tudatában.

Mostanra már Japánban is lejárt a szerződésük, úgyhogy költöznek vissza Koppenhágába és márciusban újranyitnak. Instagramon követtem őket, hogy milyen jellegű ételeket készítettek, a többségük tényleg lenyűgöző volt.
A csúcsgasztronómiában mostanában az a divat, hogy az alapanyagokat minél természetesebbnek hagyják meg, minimális hőkezeléssel úgy, hogy minden íz megmaradjon bennük. Arra próbálnak törekedni, hogy az ételekben az alapanyag eredeti környezete, íze, illata, látványa tükröződjön vissza valamilyen formában. A Noma csapata az étterem nyitásától kezdve ezeket az elveket képviseli, mostanra pedig ténylegesen divat lett mindenhol a világon így főzni és tálalni.

A természetesség jegyében, aztán mindenki döntse el maga, hogy mi a véleménye. Én részemről nem biztos, hogy örülnék, ha egy ilyet elém raknának, a fejet rajta hagyni nekem egy kicsit sok, a második képről pedig egyenesen a kannibalizmus jutott eszembe, annak ellenére, hogy tudom, hogy kacsát esznek.