Eddig minden évben úgy alakult, hogy a húsvétot Magyarországon töltöttük, így az itteni ünnepi tradíciókkal egyáltalán nem foglalkoztam. Idén viszont itt leszünk, ráadásul egyikünk sem dolgozik, így a húsvétot angol módra ünnepelhetjük. Abban a pillanatban, amikor ezt kitaláltam, rájöttem, hogy szinte semmit nem tudok az angol hagyományokról. Na persze tudtam, hogy ők nem locsolják a lányokat húsvét hétfőn, és hogy eszik ezt a mazsolás, édes zsömlét, amit én is imádok, de ez a két információ roppant kevés egy nemzet több száz éves húsvéti hagyományairól.

Történet

Az Egyesült Királyságban csak úgy, mint sok más keresztény országban, húsvét a legnagyobb ünnep, tele évszázados hagyományokkal, ünneplésekkel és lakomákkal.
Egyes feljegyzések szerint a tavasz ünnepéről a régi népek már Krisztus születése és a kereszténység megjelenése előtt megemlékeztek. Valószínűleg a húsvét angol szó ‘easter’ az angolszász tavasz istennője nevéből származik: ‘Eostre’.
A dátuma minden évben március 22. és április 25-e között van. Húsvét vasárnap mindig a tavasz első napja (március 21.) utáni első telihold utáni első vasárnap lesz.
Itt már nagypéntek is nemzeti ünnep, csak úgy, mint a húsvét hétfő. Az iskolákban is ilyenkor van a két hetes tavaszi szünet.

Nagycsütörtök (Maundy Thursday)

Keresztények erre a napra az utolsó vacsora napjaként emlékeznek, amikor Jézus megmosta a tanítványi lábát.
A ‘maundy’ szó a francia ‘mande’-ból származik, ami rendeletet, parancsot jelent. Ezt Jézus vacsoránál elmondott ‘parancsából’ vették: “Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek benneteket!”
A nagycsütörtöki ceremóniában (The Royal Maundy) a királyok és királynők is részt vettek. A negyedik században keresztény templomokban Jézus fentebb említett szavait gyakran megismételték a szegények lábmosási ceremóniájával egyetemben. Ezt aztán ruha, ajándékok és étel osztása követte. A tizenharmadik században a királyi család egyes tagjai is megjelentek az ünnepségen azért, hogy felidézzék Jézus egyszerű, humánus cselekedetét. Mivel IV. Henrik minden évben aktívan részt vett az eseményen, azt ez után csak ‘Royal Maundy’ (királyi nagycsütörtöki alamizsna) néven tartották számon.
A tizennyolcadik században a szegények lábmosásával felhagytak és a tizenkilencedik században egyes ruha és étel adományok pénzzel lettek helyettesítve.
Ma a királyi alamizsnát annyi nő és férfi veszi át, amennyi az uralkodó (jelen esetben a királynő) életkora. Őket a keresztényi szolgálataikért választják ki, amit a egyházért és a közösségért tettek. Az éves ünnepségen az uralkodó minden résztvevőnek átad egy piros és egy fehér pénztárcát. A piros pénztárcában közönséges vert pénz van az étel és ruha adomány helyett, a fehér pedig ezüst pénzt tartalmaz, ami annyi penny értékű ahány éves az uralkodó.

Nagypéntek

A húsvét előtti pénteken a templomokban a keresztények megemlékeznek Jézus keresztre feszítéséről.
A hagyomány szerint ezen a napon fogyasztják el a ‘hot cross bun’-okat is. Ez édes, mazsolás, fűszeres, élesztős zsömle egy kereszttel a tetején. A kereszt eredetileg a négy égtájat és a nap forgását szimbolizálta, ami egyben szimbóluma volt a tökéletes tavaszi napéjegyenlőségnek is. Később az egyházban a kereszt az édes zsömle tetején Jézus keresztre feszítését hivatott szimbolizálni. Ezeket általában egyházi ünnepeken, templomokban és temetéseken szolgálták fel, de a finomság a lakosság körében, hétköznapokon is nagyon népszerű lett. Az egyháznak nem volt más választása, mint keresztényesíteni ezt az édes kenyeret, melyhez I. Erzsébet királynő segítségét is kérte. Ő 1592-ben törvénybe iktatta, hogy a keresztezett zsömléket csak vallásos ceremóniák alkalmával, úgy mint karácsonykor, húsvétkor vagy temetésekkor lehet fogyasztani.

Az édes zsömléket a mai napig számos babona övezi:

• azt gondolták, hogy ha beteg ember eszik belőle egy darabot, akkor attól hamarosan jobban lesz;
• ha két ember megosztja egymással, akkor azzal barátságukat erősítik az elkövetkezendő évre;
• sokan azt gondolják, hogy a keresztet a tetején meg kell csókolni elfogyasztás előtt;
• ha valaki hajóútra ment, ajánlatos volt vinni belőle, mert állítólag megóvott a hajótöréstől;
• ha a konyhában fellógatjuk, akkor az meg hivatott védeni a lakást a tüzektől és biztosította azt, hogy a kenyér mindig tökéletesre sikerüljön. Ezt húsvétkor minden évben ki kell cserélni.

Létezik egy legenda egy özvegyasszonyról, akinek a fia tengerész volt. A fiú megkérte az anyját, hogy hajóra szállás előtt süssön neki ‘hot cross bun’-okat, hogy nagypéntekre visszatérjen. A fiú soha többet nem tért vissza, de az özvegy minden évben sütött édes zsömléket, amiket a mennyezeten egy hálóban gyűjtött össze. Az után, hogy meghalt (1848) pub-ot nyitottak a háza helyén, ami a “The Widow’s Son” (az özvegy fia) nevet kapta. A pub-ot sokan ‘The Bun House’ néven emlegették, mert a bár fölötti édes zsömléket a mai napig megtartották. Hagyomány szerint a tengerészek minden évben friss ‘hot cross bun’-t helyeznek a hálóba tiszteletük jeléül.
Utánanéztem ennek a helynek, tényleg ma is működő pub Kelet-Londonban, de sem rendes honlapja, sem egy olyan kritika nincs róla, ami nem azt mondaná, hogy régi, elavult és koszos.

Húsvét vasárnap

Ezen a napon a keresztények Jézus feltámadását ünneplik.
A festett húsvéti tojások hagyománya a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. A tojás azóta is megmaradt a tavasz és az új élet szimbólumának.
A családok különböző festékekkel és technikákkal megfestették és kidíszítették a keményre főzött tyúktojásokat. Az élénk színek a tavaszt és fényt fejezték ki. A gyerekek elől ezeket a húsvéti nyuszi rejtette el a kertben, amiket nekik kellett megkeresni húsvét vasárnap.
I. Edward király 1290-ben 450 db festett tojást rendelt húsvéti ajándékként, amivel a hagyományt igen népszerűvé tette.
Manapság a festett tojásokat felváltották a csokoládéból készítettek. A gyerekek már csak csoki tojást keresnek vasárnap reggel a kertben és ha találnának is egy hagyományosat, nem tudnák, hogy mit kezdjenek vele.
Az ünnepi vacsora húsvét vasárnap bárány sült tavaszi zöldségekkel.

Húsvét hétfő

Ilyenkor általában tojás gurítós játékokat játszottak. Az emberek a domb tetejéről legurították a tojásokat és az a tulajdonos nyert, akinek a tojása előbb érte el a domb alját. Egyes vidékeken a mai napig megőrizték az ehhez hasonló húsvéti játékokat.

Egyéb húsvéti szimbólumok

Morris tánc: angol néptánc, amit csengőkkel a lábon és botokkal a kézben járnak el. Eredete az 1400-as évekig nyúlik vissza.

Virággal díszített főkötők, kalapok: hagyományosan húsvét volt az esküvők időpontja is. Az emberek szép ruhába öltözése valószínűleg innen maradt meg. Régen a fiatal lányok új főkötőt készítettek maguknak az ünnepre, amiket virágokkal és szalagokkal díszítettek ki. A londoni Battersea-ben a húsvéti felvonulók a mai napig készítenek különleges kalapokat vagy főkötőket az eseményre.

A húsvéti nyúl: a nyulak mindig is a termékenység szimbóluma voltak. A húsvéti nyuszi eredetileg mezei nyúl volt, ami az ősi mítoszokban társa a Hold istenének és Eostre-nak is. Ennek ellenére az első húsvéti nyulas feljegyzések a 16. századi Németországból származnak. Az 1800-as évek elején ugyanitt készítették el az első ehető változatokat is cukorból és édes tésztákból. A húsvéti időszakban kedvelt időtöltés volt a mezei nyúl vadászat is.

Hot cross bun recept (12 db)

Kovász hozzávalók

190 g tej
6,2 g száraz élesztő
8,5 g kristály cukor
35 g fehér kenyér liszt

A tejet kézmelegre melegítettem egy lábosban, majd hozzáadtam az élesztőt. Amikor az elolvadt, egy habverővel belekevertem a cukrot és a lisztet. Lefedve 2 órát hagytam állni szobahőmérsékleten.

Zsömle hozzávalók

340 g fehér kenyér liszt
60 g puha vaj
60 g kristálycukor
3 g só (egy csipet)
3 g őrölt szegfűbors (egy teáskanál)
40 g tojás (kb. egy közepes méretű tojás fele)
113 g mazsola
40 g apróra vágott kandírozott narancs vagy citromhéj (de akár lehet vegyesen is vagy el is hagyható)

A lisztet, vajat, cukrot, sót, szegfűborsot egy tálba mértem ki, majd alaposan összemorzsoltam.

Utána hozzáadtam a tojást és a kovászt. A tésztát csak addig kevertem, amíg éppen csak összeállt. Utána összedolgoztam az aszalt gyümölcsökkel. Ezt a tésztát épp csak annyit kell gyúrni, hogy határozottan összeálljon és megtartsa az aszalt gyümölcsöket.

Langyos helyen folpackkal lefedve hagytam kelni 30 percet, majd óvatosan hajtottam rajta egyet, és újabb 30 percet kelesztettem.
A langyos hely ezúttal a sütő volt. Begyújtottam a legalacsonyabb fokozatra 3-4 percre, majd kikapcsoltam. Tökéletes, meleg, de nem forró hőmérséklet volt a tésztának.

Amikor az egy óra letelt, 70 g-os gombócokat (12 db lett) mértem ki, amiket további egy órát kelesztettem lefedve langyos helyen.

Kereszt hozzávalók

55 g vaj
42 g tej
fél rúd vanília kikaparva
55 g cukor
fél citrom reszelt héja
fél tojás (a fentebbinek a másik fele)
115 g átszitált sima fehér liszt

A vanília helyett én egyszerűen csak vaníliás cukrot használtam. A kikapart vanília rudakat megtartom egy dobozban amiknek a tetejére annyi cukrot öntök, hogy ellepje. Első osztályú vaníliás cukor lesz, ilyenkor ezt szoktam használni.

Egy edényben megolvasztottam a vajat a vaníliás cukorral. Addig melegítettem, amíg a cukor teljesen elolvadt. Hozzáadtam a tejet, a citromhéjat és a tojást. Ez egy folyékony keverék lett, amibe kevergetés közben apránként adagoltam a lisztet, hogy ne csomósodjon össze. A végeredmény egy nem túl kemény lisztes massza lett, amit habzsákba tettem.

Cukorszirup hozzávalók

60 g kristálycukor
60 g víz

Ezt egy edényben kevergetés mellett felforraltam, majd félre tettem.

Sütés

Amikor a gombócok megkeltek, egy-egy csíkban vízszintesen és függőlegesen rányomtam a masszát a tetejére.

200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sültek. Amikor elkészültek, még melegen megkentem őket a cukorsziruppal, hogy a tetejük fényes legyen. Rácson hagytam kihűlni.

Voilà:

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

Források:

• http://en.wikipedia.org/wiki/Hot_cross_bun
• http://www.learnenglish.de/culture/easter.html
• http://www.englisch-hilfen.de/en/texte/easter.htm
• http://www.eastlondonadvertiser.co.uk/news/widow_s_son_pub_s_hot_cross_bun_tradition_threat_from_redevelopment_1_1345437
• Jeffrey Hamelman: Bread, a baker’s book of techniques and recipes