Ide úgy jutottunk el, hogy a Borsban véletlenül összefutottunk Tomival (exkollégám), aki egyébként itt dolgozik. Levesezés közben beszélgettünk, mesélt a húspatikáról, és mondta, hogy nézzünk be, ha arra járunk. Jól hangzott, amúgy is volt arrafelé dolgunk, úgyhogy beugrottunk egy mangalicás ebédre.
Az üzletnek van egy kis terasza a járdán hokedlikkal és kockás abroszos asztalokkal. Amolyan igazi tanyasi érzése lesz az embernek már a látványtól is.
Az üvegablakok előtt pedig egy szőrös manglaicába botlanak a járókelők. Mi semmiképpen nem mulasztottuk el megtapogatni. :)
Belépve a boltba tágas tér fogadott minket, otthonosan berendezve, elszórtan asztalokkal. Szerencsére senki nem bánta, hogy egy kicsit körbenéztünk rendelés előtt.
Felfedeztem egy régi zöld kredencet. Ilyenek a nagymamáim lakásában állnak, de emlékszem még a dédiméknek is ilyesmivel volt berendezve a konyhájuk csak narancssárga színben.
Találtam még vendőket (zsíros bödön) is, ilyenek is állnak nálunk a kamrában és a szekrényekben, ha jól tudom, 3 különböző méretben, már használaton kívűl. Ezektől a dolgoktól igazán nosztalgikus érzésem lett.
Az üzletben van egy emeleti vendégtér is asztalokkal, de oda mi ezúttal nem mentünk fel.
Tomi segített a rendelésben, ő nagyon ajánlotta, a mangalica burgert (1690 Ft), amire Zsolti rögtön le is csapott. A hambi pálcikával volt átszúrva és a pogácsát kenyérlepénybe tették. Volt még benne cheddar sajt, házi ketchup és majonéz, friss paradicsom, jégsaláta és pirított hagyma. A tányér úgy nézett ki, mintha papírtálca lenne, de ez megtévesztő, mert ez amúgy porcelán volt. A burgerhez járt még jégsaláta öntettel. Az egy dolog, hogy rettenetesen jól nézett ki és jó illata is volt, de az íze mindent felülmúlt.
Zsolti itt is megkérdezte, hogy a burgeres fiúk jártak-e már itt. Erre nem emlékeztem, de mintha igen. Otthon aztán rákerestem és tavaly novemberben voltak itt ők is.
Én a tarjás szendvics mellett döntöttem (1100 Ft).
Rusztikus kenyérbagettet félbevágtak, az alját megkenték tökmagos pestoval, arra raktak néhány szelet friss paradicsomot, majd a frissen sült, jól fűszerezett tarja szeletet és végül a kenyér tetejét. Ezt is pálcikával szúrták át. Úgy döntöttem, hogy kés és villa helyett inkább kézzel eszem, mert egyszerűbb volt úgy összefogni a szendvicset. A pestonak kellemes tökmag íze volt, a tarját pedig pont úgy sütötték, hogy még szaftos és puha maradjon. Nem lehetett kifogásolnivalót találni rajta.
Az italokat az üzlet másik végében, a bárban készítették. Mi limonádét (690 Ft/0,5 l) és nagy fröccsöt (800 Ft) ittunk az ételekhez. Imádom, hogy szinte minden helyen lehet kapni fröccsöt, hosszúlépést és limonádét. :)
Az ebéd után jobban szemügyre vettük a kínálatot. Lehet kapni fűszereket, különleges olajokat; töpörtyűs csokit; gasztró, főleg mangalicával foglalkozó, könyveket, sajtokat és természetes mindenféle hentesárut.
Mi vettünk még későbbi fogyasztásra:
- vadas szalámit (5360 Ft/kg),
- Szilvási mangalica-szarvaskolbászt (5150 Ft/kg),
- füstölt májast (2940 Ft/kg),
- mangalica párizsit (3500 Ft/kg),
- füstölt parenyicát (6200 Ft/kg) és
- egy tábla rozmaringos töpörtyűs csokit (1100 Ft).
Ha már ott jártunk, szerettünk volna megkóstolni többféle terméket, így mindenből tényleg csak kis adagokat vettünk, amiket aztán a családdal közösen néhány nap alatt megettünk. Senki nem panaszkodott rájuk. Az én kedvencem a mangalica-szarvaskolbász volt, ez enyhén csípős, egyáltalán nem mócsingos, száraz, jól fűszerezett volt. Ízben annyira gazdag, hogy amennyire csak tudtam vékonyan vágtam, szerintem úgy volt az igazi.
A Mangalica Húspatikát bátran fogjuk ajánlani külföldieknek is, mert itt aztán minden van, ami magyaros és kellően különleges ahhoz, hogy megérjen a turistáknak odamenni bámészkodni, enni és vásárolni.
Mangalica Húspatika
Bartók Béla út 50.
Budapest XI.
Látogatás: 2013. június 17.
