Az elmúlt 2 heti beosztásom úgy nézett ki, hogy 5 nap munka, 1 szabad, 5 nap munka, 1 szabad. Ilyenkor örülök, hogy élek, nemhogy még azon gondolkodjak, hogy bárhova is elmászkáljak. Az utolsó szabadnapom vasárnapra esett, amikor Zsolti is otthon volt és kérdezte, hogy nincs-e kedvem elmenni arrra az oxfordi kajafesztiválra, amiről néhány hete mesélt, mert hogy az most van. Na egye fene összeszedtem magam és elmentünk Oxfordba fesztiválozni.
Véletlen vagy sem, de pont vasárnap reggel olvastam el a Bűvös Szakácson a Képzelt riport(...) című bejegyzést. Ez adta az ihletet arra, hogy most én is egy képes beszámolót csináljak. Ezúttal szarkazmus nélkül. :)
A képek olyan sorrendben lesznek, ahogy bóklásztunk, köszönet értük Zsoltinak!
Sült malac, amit aztán szendvicsként árultak. Eszméletlen illata volt!
Csirkemellek grillezve. Miután a fickó az egész mell mindkét oldalát megsütötte, kettévágta őket, majd teljsen átsütötte. A szeleteket egy csípős "pácban" tartotta szervírozásig. Akkor csak rájuk pirított megint, hogy átmelegedjenek.
Kenyerek egy francia standról
Sülő kolbászok
Lehetett kapni kézműves fa vágódeszkákat is. Gyönyörűek voltak. A bácsi elmondta, hogy egy védőréteggel bevonják őket, így könnyű tisztítani. Kihangsúlyozta, hogy akár mindannapi használatra is kiválóak.
Sülő saslikok
Szenesedett saslikok
Ez "gulash" néven futott
Kürtös kalács is volt! Ebből muszáj volt vennünk egyet. Egy kis hazai. :) Vásárláskor kiderült, hogy a lány, aki készíti őket, szintén magyar.
Fahéjasat választottunk és pont olyan volt, ahogy én szeretem. Kívűl ropogós, de azért a tészája foszlós és nincs agyon cukrozva. Zsolti otthon meg is dorgált érte, hogy hogyan fér belém még mindig édesség, amikor egész délután csipegettünk. De mondtam neki, hogy ha ma (vasárnap este) nem eszem belőle, akkor ő pusztítja el másnap az egészet, mert én dolgozom. Kérem szépen, muszáj élelmesnek lenni. :)
A kürtös kalácsokhoz a táblát ott csak átfutottuk, mert mi úgyis tudjuk, hogy mi az. Otthon a képek nézegetése közben Zsoltinak feltűnt, hogy "érdekes angollal" írták meg.
A programoknál a gyerekeket sem hagyták figyelmen kívűl. Ők is főzőcskézhettek az egyik sátorban.
Süti és süti
Nincs fesztivál sajt nélkül, persze mindegyiket meg lehetett kóstolni.
Ennél a standnál pármai sonkát, fehérbort és parmezán sajtot lehetett kóstolni és vásárolni.
Demijohn :)
Késeket is lehetett kapni. Itt a fickó az eladás mellett a jónépet tanította arra, hogy hogyan kell kést élezni...
Még több sajt
Ez pedig egy fokhagyma farm standja volt.
És akkor végy egy gerezd fokhagymát...
A hagnulat
Az osztrigát ki nem hagyták volna a buliból!
Fudge és csoki
Habos süti, nehéz volt neki ellenállni és a tömegben sétálva láttam is, hogy sokaknak nem sikerült.
Fűszervajak. Nagyon finomak voltak. Csak azért nem vettünk belőlük, mert úgy gondoltuk, hogy annyira nem különlegesek, hogy ne tudnánk megcsinálni otthon. :)
Habcsókok
Csoki, csoki, csoki, csoki!
Sör!
Gumicokrok
Egészen komoly grill berendezéseket is lehetett kapni.
A Rétes :)
Ez az ital (Pomona) cider brandy néven fut. Ez az első hely ahol láttam, hogy lehet kapni. Amúgy nagyon különleges, én is csak azért ismerem, mert az étteremben az egyik desszertünkhöz használtuk.
Ez pedig az ebédünk / uzsonnánk. Zsolti a fentebb írt csirkés szendvicset ette, én pedig német kolbászt savanyú káposztával. Mindkettő remek volt. Imádom a savanyú káposztát, ki nem hagytam volna semmi pénzért. Amúgy a fickó, aki ezt árulta szintén magyar volt. :) Meg is dorgált minket, hogy miért nem akkor jöttünk, amikor a főnök nem volt ott, mert akkor odaadta volna ingyen. :) Hozzá cidert ittunk.
A fesztiválon a környezettudatosságra is gondoltak.
Desszertnek pedig betoltunk egy adag churros-t.Papírpohárban árulták és amikor odamentünk a standhoz az egyik pohárból a "régit" a szemünk előtt dobták a kukába. Sütöttek nekünk és a mögöttünk állóknak firisset. A végén kristálycukorral és fahéjjal szórták meg. Egyáltalán nem volt olajos. A csokiszósz dobozos volt, amit aztán mikróban melegítettek meg. Nyam-nyam! A fűben letelepedve percek, mit percek, másodpercek alatt elpusztítottuk!
Mielőtt hazaindultunk volna vettünk még egy üveg karamellel ízesített vodkát is. Ez inkább csak likőr ,mert 25 %-os, de csodálatosan selymes íze van mindenféle műíz nélkül. Nem bírtam neki ellenállni.
Amúgy szinte mindent meg lehetett kóstolni, gyakorlatilag egész délután csipegettünk. Most először kóstoltam együtt a sötét rum - csoki párosítást. Eszméletlen!
Amin jót mosolyogtam: ebédelés közben a mellettünk lévő asztalnál 2 pár ült, ahol a csajok mojitot iszogattak (koktélokat is lehetett kapni az egyik standnál). Az egyikük eltűnt 5 percre, majd amikor visszajött 2 rumos feles pohár volt a kezében. Ezt a korábban általunk is megjárt rumos standról hozta, ahol a fiúk nem spórolták a vendégeknek a kóstolót. Leült, majd zutty, az ingyen rumokat szépen beleborította a mojitokba. Hiába, élni tudni kell!
Ilyen volt a kilátás Oxfordra, ahogy sétáltunk lefelé a dombról.
