Az előző években a Gourmet Fesztivál hangulatáról és ételeiről a beszámolókon és cikkeken keresztül értesültem. Tavaly megfogadtam, hogy az idein ott leszek, mert az nem járja, hogy Európában járok mindenfelé gasztro rendezvényekre, de pont a hazain nem vagyok ott.
Csütörtökön programok a nagyszínpadon nem voltak, vendégek sem sokan, utóbbi a szakadó eső rovására írandó, úgyhogy kellően családias volt a hangulat ahhoz, hogy a kiállítókkal akár hosszasan is lehessen beszélgetni.

A Salon Étteremmel kezdtünk, náluk megkóstoltunk mindent.
Olajoshal-konzerv zöldségekkel és mesébe illően finom fokhagymás kenyérrel.

Paprikáscsirke-popcorn. A csirke pankó morzsába volt bundázva, majd bő olajban kisütve, a paprikás szósz hal csontokkal készült, a popcorn pedig petrezselymes volt. Extrémnek hangzik, pedig minden megvolt benne, ami a csirkepaprikáshoz kell.

Algás uborkaszörp. A megnevezés ellenére inkább frissítő, mint édes volt.

Eper-gyömbér desszert. Nagy kár lett volna, ha kihagyjuk.

Mielőtt elkezdünk volna megfagyni toltunk magukba egy kis pálinkát és megnéztük a borkínálatot is.

A Borkonyhánál is megkóstoltunk mindent.
Kecskesajtfogó (cseresznyeteával aromatizált) céklával.

Paprikás csirke fekete-fehéren.

Nagymama linzerkarikája, ami libamájas linzer volt virágokkal és különböző salátákkal dekorálva.

Az Anyukám Mondta éttermet sem hagytuk ki. Encs felé nem fogunk menni az itthon tartózkodásunk alatt, úgyhogy legalább egy kis ízelítőt meg tudtunk kóstolni abból a sok jóból, amit a srácok ott készítenek.

Focaccia, stracciatella, Roberto Migliorati sonkája, Maía el Altet olívaolaj. Ez minden pénzt megért, a tanácsom pedig az, hogy meg se próbáljatok osztozni rajta.

Borjúszegy bánh mí.

Egy hosszabb beszélgetésre megálltunk a Malackrumpli bisztrónál is. Tamással már régóta szerettem volna megismerkedni. Nagyon tetszenek azok az elvek, amiket képviselnek a családjával. Hosszasan beszélgettünk gasztronómiáról, főzésről, éttermekről, alapanyagokról. Közben kaptunk leveseket olyan bevezetővel, hogy "tegnap levágtunk egy disznót, a csontokból főztünk alaplevet, dobtunk bele egy kis újhagymát és koriandert a kertből, meg tettünk bele üvegtésztát."  Kóstoltunk egy céklalevest is. Én nem vagyok nagy cékla rajongó, de zokszó nélkül betoltam a római köményes, joghurtos céklalevesüket. Az az igazság, hogy ilyen húslevest utoljára akkor ettem, amikor mi vágtunk disznót itthon. Friss és ízletes volt, ezt nem tudom jobban elmagyarázni, menjetek és kóstoljátok meg. A cékláról pedig annyit, hogy ezt az ízt legutoljára a két csillagos Square-ben éreztem. Az egyszerű ételeik minősége osztályon felüli volt, még fényképeket is elfelejtettünk készíteni, annyira el voltunk foglalva velük. Kóstoltunk házi joghurtot is, ami a menü szerint 'házi joghurt gyümölccsel' lesz majd a kínálatban és joghurt imádóknak kötelező.

A Rosenstein éttermet mindenki (szakmabeliek) nagyon dicsérték. Egyszer voltunk náluk ebédelni és nem voltunk kifejezetten elájulva attól, amit kaptunk. A sok ajánlás meggyőzött minket, az általuk kínált fogások pedig szuperek voltak.
Rosenburger: marhából, cheddar sajttal, hagymalekvárral, chipsszel.

Bao: csirkepaprikással, tejfölös uborkasalátával.

Flódni a dobozban.

Vasárnap lesznek olyan programok a színpadon, amik engem érdekelnek, úgyhogy akkor folytatjuk majd. Az eső ellenére remek volt a hangulat, az ételek és a fesztivál minősége pedig kifogástalan. Kíváncsian várom a vasárnapot.

Látogatás: 2015. május 21.
Árak: 3500 Ft a napi belépő, az ételek 1000-1200 Ft között vannak / fogás a borok pedig 400-1500 Ft / dl